Slider

« vissza

Azonnali fizetés, azonnali siker?

A magyar azonnali fizetési rendszer fontosabb jellemzői a nemzetközi tapasztalatok fényében

Az azonnali fizetés és az arra épülő szolgáltatások bevezetése valószínűleg a magyar pénzintézeti szektor egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb beruházása lesz az elkövetkező években. A szolgáltatás bevezetése kötelező lesz minden pénzforgalmi szolgáltatást nyújtó szereplő számára. Pár évvel ezelőtt még sok országban sokan tették fel azt a kérdést, hogy mi az üzleti indokoltsága az azonnali fizetés bevezetésének. Ezek a viták már a feledés homályába vesznek, az ügyfelek gyorsan növekvő igényei, a rohamosan terjedő open banking fejlesztések, a technológiai óriások és a fintech cégek fenyegető térnyerése miatt. A fizetési iparág figyelme ezért most már inkább arra irányul, hogy mi tesz, mit tehet igazán sikeressé egy azonnali fizetési projektet. Az azonnali fizetés bevezetésének projektje Magyarországon hamarosan az utolsó évébe érkezik. Az elmúlt, nagyjából két évben sok fontos szakmai kérdésben született végleges döntés, megjelent a vonatkozó jogi szabályozás és a GIRO Zrt. szerződést kötött a dán Nets részvénytársasággal az alapinfrastruktúra kiépítéséről. Érdemes tehát megállni egy pillanatra és a nemzetközi tapasztalatok alapján megvizsgálni a magyar fizetési rendszer meghatározó jellemzőit. A nemzetközi tapasztalatok többsége ugyan az iparági normák szerint még nagyon frissnek tekinthető, de számos kérdésben már kezd szakmai konszenzus kialakulni, és lassan körvonalazódik, hogy melyek azok a funkcionalitások és jellemzők, melyek sikeressé tehetnek egy azonnali fizetési rendszert. Az alábbiakban arra teszünk tehát kísérletet, hogy értékeljük is a magyar rendszert abból a szempontól, hogy mennyire tekinthetők megalapozottnak a rendszer sikerét előrejelző jóslatok.

A siker definíciója

Egy adott fizetési mód hatékonyságát, és ezért sikerét is a fizetési mód sebessége, költsége és a kockázata határozza meg. Az elektronikus fizetési tranzakciók feldolgozása során a változó költség rendkívül alacsony, ezért az egy tranzakcióra jutó költséget alapvetően a tranzakciók száma határozza meg. Ezért, az azonnali fizetés esetében is a siker egyik mérőszáma a tranzakciók számossága lesz. A kezdetekkor a tranzakciók egy jelentős része olyan tranzakció lesz, melyek a már jelenleg is működő elektronikus fizetési rendszerekből kerülnek át az azonnali rendszerbe. Sokkal nagyobb társadalmi költségcsökkenést hozhat viszont a készpénzes fizetési műveletek kiváltása, helyettesítése az azonnali rendszerre épülő fizetési megoldásokkal. Ezért kiemelkedően fontosak az azonnali fizetési rendszerek azon jellemzői és funkciói, melyek lehetővé teszik és támogatják a készpénzes fizetési tranzakciók kiváltását. A kockázatok közül nagy hangsúlyt kap a kiegyenlítési kockázat és a likviditás biztosítása. A kockázatok csökkentése ugyanakkor gyakorta jár együtt a költségek növekedésével.

A széleskörű elérhetőség (címezhetőség)

A bankszámlák lehető legszélesebb körű (és 7/24-es) elérhetősége az azonnali fizetési projektek egyik legfontosabb sikerkritériuma, a tranzakciók számának gyors növekedésének egyik alapfeltétele. Lengyelországban ugyan a bankok többsége csatlakozott az azonnali rendszerhez, de számos bank nem tudja teljesíteni a 7/24-es elérhetőséget. A SEPA azonnali fizetést implementáló Németországban pedig az okoz most még gondokat, hogy a nagyobb bankok még egyáltalán nem csatlakoztak az azonnali rendszerhez. De nem csak negatív példák támasztják alá a széleskörű implementáció fontosságát. Az Egyesült Királyságban az azonnali fizetés volumenében attól az időponttól figyelhető meg érdemi organikus növekedés, amikor megvalósult a szinte teljeskörű címezhetőség. A jogszabályi kötelezettség miatt Magyarországon gyakorlati szempontból a bankszámlák 100%-a elérhető lesz azonnali fizetéssel, és a teljeskörű címezhetőség mellett az utalások azonnali jóváírása, és a bankok 7/24-es működése is garantált lesz.
Hasonlóan fontos pozitívumnak tekinthető az, hogy a bankszámlák egyszerűsített címzése is minden banknál elérhető szolgáltatás lesz. A másodlagos számlaazonosítók használata a bankok és más fizetési szolgáltatók ügyfelei számára jelentősen megkönnyíti a fizetések indítását. Ez nagyban hozzájárulhat majd a rendszer népszerűségének megalapozásához.
A fizetési kérelem esetében azonban a bankok dönthetnek majd arról, hogy nyújtják-e ezt a szolgáltatást ügyfeleik számára, vagy sem. A Magyar Nemzeti Bank már számos fórumon hangsúlyozta, hogy azzal a céllal és várakozással teremtette meg a fizetési kérelem szolgáltatás jogszabályi hátterét, hogy azt minden pénzforgalmi szolgáltató elérhetővé teszi ügyfelei számára. Ebben a kérdésben tehát nagy felelősség nyugszik a szolgáltatók vállán, és ezért remélhetőleg ennek tudatában hozzák meg a döntéseiket az elkövetkező hónapokban. A fizetési kérelem optimális piaci működése az egyik szükséges alapfeltétel ahhoz, hogy számos, a készpénzhasználatot helyettesítő fizetési szolgáltatás elinduljon és sikeres legyen.

Az ISO20022 üzenetszabvány használata

A magyar azonnali fizetési rendszer üzenetszabványa az ISO20022 lesz. A nemzetközi gyakorlatban az elmúlt években indult azonnali fizetési projektek kivétel nélkül az ISO20022-es szabványt alkalmazzák. Az Egyesült Királyság azonnali fizetési rendszerének mára már az egyik legnagyobb korlátját jelenti az, hogy a rendszer bevezetésekor az ISO8583-as kártya sztenderdet választották. A nemzetközileg egyre nagyobb elfogadottságnak és alkalmazásnak örvendő ISO20022 üzenetszabvány használatának két szempontból van nagy jelentősége. Az egyik szempont a különböző országok azonnali fizetési rendszereinek összekapcsolása, a másik a B2B fizetések feldolgozásának automatizálása. A határon átnyúló fizetések feldolgozását a bankszektor viszonylag költségesen és lassan végzi, ezért ez az a terület, ahol komoly versenytársak jelentek meg a piacukon. Ráadásul lesznek olyan országok (például Hollandia), ahol minden átutalást az azonnali fizetési rendszerben fognak feldolgozni. A magyar azonnali fizetési rendszer könnyű összekapcsolhatósága más országok azonnali fizetési rendszereivel tehát egy nagyon fontos szempont lesz a jövőben.
A B2B fizetések stp (straight through processing) feldolgozását az ISO20022 szabvány több módon is tudja támogatni. A vállalatok közötti fizetések stp feldolgozása, a fizetési művelet és az elektronikus számla összekapcsolása a vállalatok számára jelentős, a bankszektor számára pedig könnyen díjbevétellé konvertálható költségmegtakarítással kecsegtet.

A kiegészítő szolgáltatások jelentősége

A magyar azonnali fizetési rendszer egy rétegzett működési modellben valósul meg. A rétegzett modell alapja a közös kiegyenlítési és likviditáskezelési eljárás. Erre épülnek a különböző azonnali fizetési módok, melyek közül 2019-ben az azonnali átutalás kerül bevezetésre. A fizetési módok felett helyezkednek el a központi kiegészítő szolgáltatások és végül a piaci szereplők által fejlesztett végfelhasználói szolgáltatások. A központi kiegészítő szolgáltatások közül a GIRO Zrt. 2019-ben a központi másodlagos számlaazonosító szolgáltatást és a központi fizetési kérelem szolgáltatást vezeti be. A központi azonnali kiegészítő szolgáltatások nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy az ezekre épülő piaci szolgáltatások átjárhatóak, költséghatékonyak, a végfelhasználók számára pedig könnyen használhatóak legyenek. Az azonnali fizetés egyik legtermészetesebb működési közege a mobiltelefonos applikációk világa. A sikeres felhasználási esetek gyakorta épülnek az egyszerű, tipikusan mobilszám alapú címezhetőségre. Európa egyik legsikeresebb rendszere a svéd, mely az első években kizárólag magánszemélyek közötti, mobil telefonszámmal címzett utalásokat dolgozott fel. A kiegészítő szolgáltatások fejlesztése és az alapinfrastruktúrával egyidőben történő bevezetése tehát egy nagyon fontos pozitív jellemzője a magyar rendszernek.

A megfelelő kiegyenlítési modell

A fizetési rendszerek egyik legfontosabb jellemzője az általuk alkalmazott kiegyenlítési modell. Az egyes kiegyenlítési modellek között nincs egyértelmű alkalmassági vagy minőségi sorrend. A különböző üzleti igényekhez különböző kiegyenlítési modellek tekinthetők optimális választásnak. A kockázatok minimalizálása könnyen vezethet a likviditási költségek növekedéséhez. Több külföldi rendszernél is megfigyelhető a kiegyenlítési modell evolúciója. Az Egyesült Királyság Faster Payments rendszere a kezdetekben még egy veszteségmegosztási modellel működött, de ma már a növekvő forgalom miatt minden közvetlen résztvevőnek a jegybanknál elhelyezett dedikált jegybanki számlapénz formájában kell teljes fedezetet biztosítania. Több országban is terítéken van az RTGS rendszerek nyitva tartásának módosítása, illetve bizonyos funkciók elérhetőségének kiterjesztése a nap 24 órájára.
A magyar azonnal fizetési rendszerben már az első naptól kezdve jelentős mennyiségű és összegű tranzakció kerül feldolgozásra. Az MNB pénzforgalomról szóló rendelete ugyanis a 10 millió forint alatti utalások esetében azonnali feldolgozási kötelezettséget ír elő minden egyedileg, valamint a magánszemélyek esetében a kötegelten benyújtott átutalási megbízásokra is. A bankok számára a legnagyobb üzleti lehetőséget ígérő és tipikusan nagyobb összegű B2B tranzakciók pedig tovább növelhetik majd a rendszer forgalmát. Ennek megfelelően a magyar rendszer egy teljesen fedezett, előfinanszírozott kiegyenlítési modellt alkalmaz, mely nullára csökkenti a bankok közötti hitelezési kockázatot. A GIRO minden tranzakció feldolgozása során ellenőrzi a tranzakció fedezettségét, melyet a fizető fél bankja a jegybanknál vezetett gyűjtőszámlán elhelyezett pénzzel biztosít. Az előfinanszírozott kiegyenlítési modellek likviditási igénye magasabb a többi modellhez képest, ezért a bankok likviditáskezelési feladatai bonyolultabbá vállnak. A GIRO egy olyan rendszert implementál, amely automatikus likviditás-kezelési funkciókkal rendelkezik, és így támogatja a bankokat a likviditáskezelési feladataik elvégzésében. Az MNB pedig éjszaka és bankszünnapokon is lehetővé teszi, hogy a bankok értékpapír fedezet mellett extra likviditást vonjanak be a rendszerbe, amennyiben erre szükségük lenne. A komplex likviditáskezelési funkciók miatt ugyanakkor a növekszik a piaci igény az ú.n. lépcsős részvételi modellekre, mivel a kisebb bankoknak nem féltétlenül éri meg a likviditáskezelési funkciók kiépítése. A lépcsős részvételi modellek egy része az azonnali fizetési rendszerekben a gyors tranzakciófeldolgozási kötelezettség miatt jelenik meg. Magyarországon a lépcsős részvételi modell alkalmazása ezidáig többnyire a takarékszövetkezeti szektor sajátossága volt. A GIRO által implementálás alatt álló rendszer piaci igény esetén tudja támogatni a lépcsős részvételi modelleket is.
Kijelenthető tehát, hogy a rendszer kiegyenlítési modellje, a likviditáskezelési funkciók megfelelnek az üzleti igényeknek, nemzetközi összehasonlításban is modernek tekinthetők és várhatóan hosszú évekig, érdemi változtatások nélkül fogják tudni támogatni a rendszer forgalmának növekedését.

A magas összeghatár

Az azonnali fizetési rendszerekben tipikus gyakorlat az egyedi tranzakciók összegének korlátozása. Ez a gyakorlat főleg a likviditáskezelési tapasztalatok hiánya és a visszaélésektől való félelem miatt alakult ki. A nagyobb értékű tranzakciók feldolgozhatóságának azért van jelentősége, mert az eddigi nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az azonnali fizetés bevezetése a legnagyobb társadalmi és gazdasági hasznot a tipikusan nagyobb összegű, B2B fizetések piacán hozhatja.
Az Egyesült Királyság Faster Payments rendszere például ma már 250 ezer fontos (90 millió forint) egyedi összeghatárral működik, holott az első évben még csupán 10 ezer font volt a tranzakciós limit. A SEPA azonnali fizetés 15 ezer EURO-s (4,7 millió forint) limittel indult el 2017-ben. A magyar rendszerben már a kezdetekben is lehetőség lesz bármilyen összegű tranzakció feldolgozására. A bankok szabadon dönthetnek arról, hogy befogadják-e azonnali feldolgozásra a 10 milliónál nagyobb összegű valamint a nem egyedi módon benyújtott vállalati tranzakciókat. Az Egyesült Királyságban a bankok alkalmazhatnak egyedi, a rendszerben meghatározottnál alacsonyabb limiteket. Az egyedi, bankonként eltérő limitek általában az ügyfélélményt csorbítják, így csökkentik a termékbe vetett bizalmat. A vállalati szektorban ugyanakkor valószínűleg sokkal jobban elfogadhatóak az eltérő limitek és szolgáltatási módok.

Az árazás

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy különösen a magánügyfelek esetében a végfelhasználók által fizetendő díjaknak nagy hatása lehet az azonnali fizetés sikerére. A készpénz használata Magyarországon a magánügyfelek esetében gyakorlatilag költségmentesnek tekinthető. Az átutalásokat ugyanakkor a tranzakciós illetéken túl jelentős banki díjak is terhelik. Svédországban az azonnali fizetés egyet jelent a Swish mobilfizetéssel. A Swish szolgáltatást a magánszemélyeknek minden bank ingyen nyújtja. Ennek is köszönhetően az alkalmazás használata a magánszemélyek körében tömegessé vált. A szolgáltatás kiterjesztése a vállalati, kereskedelmi térre így most már jelentős üzleti lehetőséget jelent a bankok számára. Az Egyesült Királyságban régi piaci gyakorlat, hogy a magánszemélyek nem fizetnek utalási díjat. Az Egyesült Királyságban ennek ellenére nem tekinthető sikeresnek az azonnali fizetésre épülő P2P mobilfizetési megoldás, a PayM. A szolgáltatás az ország méretéhez képest a mai napig sem tudott érdemi forgalmat elérni, az ingyenessége ellenére sem. Lengyelországban ugyanakkor a prémium árazás is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az azonnali fizetés nem lett sikeres.
A GIRO már ígéretet tett arra, hogy nem emeli klíringdíjait az azonnali fizetés bevezetésekor. Ha nem változik a vonatkozó szabályozás, az azonnali fizetésre épülő szolgáltatások a tranzakciós illeték miatt versenyhátrányban lesznek a kártyás fizetésekkel szemben. A bankoknak pedig nagyon nehéz üzleti döntéseket kell meghozniuk. Hajlandóak-e kockáztatni bevételük egy részét a jövőbeli extra tranzakciók és bevételek reményében.

A végfelhasználói élmény

Az azonnali fizetés egyik legdinamikusabban növekvő felhasználási területe az alapszolgáltatásra épülő mobilfizetési megoldások és szolgáltatások. A fizetési iparágban az új fizetési módok bevezetésénél az egyik legnagyobb kihívás a tömeges, bankrendszerszintű kínálat és kereslet megteremtése. A tömeges méretet el nem érő fizetési termékeket a megszűnés fenyegeti. Alacsony volumen mellett a magas fix költségek miatt nem éri meg fenntartani egy adott fizetési mód működését, mert túl magas az egy tranzakcióra jutó egységköltség. Nagyon jól megfigyelhető volt ez a folyamat az elmúlt években, a skandináv országokban, ahol már-már rohamosnak tekinthető tempóban zajlott le a mobilfizetési megoldások konszolidációja. Dániában például pár éves versenyt követően a Danske Bank MobilePay applikációja lett az ország egyetlen mobilfizetési megoldása, melyet a Danske Bank mára már kiszervezett egy külön vállalatba és megnyitotta a szolgáltatását minden bank számára. Ugyanez a bank és mobilfizetési applikációja Norvégiában a visszavonulásról döntött, és ma már a versenytárs bank Vipps mobilfizetési megoldását támogatja, és a többi bankkal együtt társtulajdonossá is vált. Svédországban már az első naptól kezdve közös banki tulajdonban állt a rendkívül sikeres Swish mobilfizetési szolgáltatás. Finnországban még nem történt meg a konszolidáció. A skandináv banki mobilfizetési megoldások fejlesztését és konszolidációját az is sietteti, hogy közben több országban is megjelentek versenytársként a nagy technológiai óriások, mint az Apple (Apple Pay) vagy a Google (Google Pay). A konszolidáció azonban nem csak a méretgazdaságosság miatt zajlik. A végfelhasználók a vélt és valós egységes ügyfélélményt keresik. A PayM kudarcát több szakértő is annak tulajdonítja, hogy nem alakult ki a bankok között az együttműködésnek az a szintje, ami garantálhatta volna ezt az elvárt egységes és magas szintű ügyfélélményt. A magyar szabályozás előírja a bankok által fejlesztett adatbeviteli sztenderdek nyílttá tételét. Ezen túl az országos projekt keretében a kiegészítő szolgáltatások munkacsoportja foglalkozik azzal, hogy biztosítva legyen a végfelhasználói szolgáltatások átjárhatósága és szabványosítása. A nemzetközi tapasztalatok fényében ez várhatóan csak a szükséges, de nem elégséges feltétele lesz a sikernek. A bankoknak előbb vagy utóbb, de egy magasabb szintű együttműködést kell megvalósítaniuk, ha fel szeretnék venni a versenyt a technológiai szektor óriásaival.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a magyar rendszer többnyire teljesíti azokat a követelményeket, melyek a nemzetközi tapasztaltok alapján szükségesek a sikeres induláshoz és a dinamikus jövőbeli fejlődéshez. Az árazás és az egységes ügyfélélmény terén azonban még sok munka vár az iparágra. Fontos lenne, hogy ezekben a jellemzőkben is érdemi haladást érjen el a projekt 2019. júliusáig, mert az indulás után már nehezebb lesz változtatásokat végrehajtani, és az ügyfelek bizalmát megszerezni. Szerencsére ezekben a kérdéskörökben technikailag még szinte mindent meg lehet valósítani, és talán még elég idő is a rendelkezésünkre áll.